2010. december 9., csütörtök

5. fejezet Dolgozni?? Na ne már !!

Az elmúlt 3 napot anyával töltöttem. Hát igen ez van. Én sem értettem ezt a változást. De elég kelemes volt. Vásároltunk, moziztunk és minden este együtt vacsoráztunk. Még a hajót is vezettem. Apával együtt persze. Nem akartunk úgy járni mint a Titanic. :D
- Anya ma este mit vacsizunk??- kérdeztem.
- Jaj drágám ma nem tudsz a barátaiddal lenni? Nemsokára Nápolyba érünk és kirándulásokat kell szerveznem. Sőt holnap még egy magyar csoportot is körbe kell vezetnem a hajón.- nézett gondterhelten.
- Várj ezen a hajón vannak magyarok??
- Igen és remek ötletem támadt.- rosszat sejtek- TE fogod őket körbevezetni.
- De Anyuuuu. - nyafogtam- úgy volt, hogy nekem nem kell dolgoznom.
- Hát... ez most megváltozott.- vette elő az ANYA hangját.- Reggel nyolcra gyere a kormányos kabin izébe ( bocsi de még mindig nem tudom a nevét) ott megkapod a leírást és az egyenruhát.
- Egyenruhát?? Nemáár.
- Kislányom...
- Nyugi nyugi ott leszek.

* * *
Másnap 7 órakkor

Píp, Pip, Píp.
Mérgesen rácsaptam az órára.
- Még, hogy dolgozni!!! Én??? Ha ők meghalnak enyém lesz a hajó!!
És dolgozzak?? Majd akkor.
Morogtam miközben már rég megzuhanyoztam és fel öltöztem.
- Na jó menjünk dolgozni.- Forgattam a szememet. ÉS mérgesen elltarapoltam apához.
Amikor beléptem ott volt egy csomó alkalmazott. Köztük Megan és Chris is. Intettem nekik. Ők pedig értetlenül néztek.
- Jó reggel apa.- nyomtam egy puszit az arcára.
- Jó reggelt. A ruhád ott van a szekrényben a leírással együtt. Öltözz fel és utána menj a recepcióhoz. 9:30-ra jönnek a magyarok.- mutatott a szekrényre amiben az ő ruhái szoktak lenni.
- Igen is kapitány.- mondtam mosolyogva.

* * *

Most éppen a recepción ülök és várom, hogy jöjjenek a magyarok. Már fél órát késnek.
- Kelly! Ide tudnál jönni?- kérdezte Carol ( a recepciós csaj)
- Persze. Mi a helyzet?
- Semmi csak kíváncsi voltam mizu veled. Jó időre eltüntél.
- Őőőő... igen. Tengeribetegség.- sütöttem le a szemem.
- Igen jó hogy már jobban vagy.
- Igen jobb.- Kínos csönd következett.
- Ott vannak a magyarok. Nyomás dolgozni.- mosolygott.
. Szia.- intettem neki.

- Üdvözlök mindenkit a hajón. ( Persze magyarul beszéltem) Az én nevem Kelly, és én fogom önöknek megmutatni a hajót.
Kezdjük az utunkat a legalsó szinten.
* * *
pár perccel később az 5. szinten

- És itt található a mozi. A vetítések idejét a pénztárnál találják. Most pedig menjünk tovább az akváriumokhoz ahol mindenki mászkálhat magától.- de fárasztó ez a munka. Egyfolytában mosolyogni. :S - Ha bármi kérdésük van azt most feltehetik.- a csoport szétszéledt halakat nézni.
- Elnézést kisasszony.- szólt egy ismerős fiú hang.
- Inkább Kelly.- mondtam unottan.
- Lenne agy kérdésem. Járt ön tegnap este a hajó orrban?- mosolygott.
Már tudtam honnan olyan ismerős a hangja.
- Igen. Óóó... most már tudom milyen akcentusod van.- hát óóó sötétben sem volt rossz de most világoson wow. A haja rövid és barna. A szeme sötét kék, és kb.: 180 cm magas, és NAGYON jó képű.
- A nevem Matt Kali.- nyujtotta a kezét.
- Kelly Bad. Bocsi, hogy kötözködöm de a Matt nem éppen magyar név.- ráztam vele kezet.
- Igaz de én nem vagyok magyar, csak a mostohaanyám az és az ő kedvéért jelentkeztünk magyar idegenvezetésre. És te? Honnan a magyar tudás?
- Ott születtem de elkellet költöznünk. Bonyolult.
- Hát azt hiszem folytatnod kéne a munkát.
Körbenéztem és akkor láttam hogy már mindenki körbement vagy kétszer és ennyire nem érdekesek a halak. :S
- Rendben emberek menjünk tovább a múzeumba.

* * *

- Köszönöm, hogy velem tartottak. Két nap múlva Nápolyba érünk, de a részletekért a recepción kell érdeklődni.
Majd ott hagytam mindenkit és a szobámban lehajítottam a kényelmetlen egyenruhát és kidőltem az ágyon. Mára kidőltem.
És elég hamar álomba is merültem.

ilyen az egyenruha. Plusz egy hülye sapka csak nem találtam olyat.

2010. december 3., péntek

4. fejezet Nézzünk szembe a tényekkel

Elöszőr ellopakodtam a liftig. Szerencsére senkivel nem találkoztam.
Az étteremben Chris tálcákkal rohangált és mindenhol emberek ültek.
A konyhába mentem.
- Hello mindenkinek.- köszöntem vidáman.
Egy pillanatra mindenki megdermedt és engem bámult de utána szerencsére folytatták a dolgukat.
Chris berohant és elkezdett üvöltözni:
- Az Istenit megint lehányt egy gyerek!
Óóóóó előbújtál a barlangból Kel?! Na végre de nekem sietnem kell. Valaki adja oda a félretett kaját neki.- Azzal kirohant.
- Hy Olivia vagyok gyere utánam.- azzal a konyha sarkában lévő asztalhoz vezetett majd hozott egy hamburgert sült krumplival és narancslével.
- Köszi.

* * *

Miután megettem Megan felhívott és most a mozi elött álltunk.
- És még tényleg nem futottál össze a szüleiddel?
- Nem hála az égnek.
- Akkor mit nézzünk?
- Hát ne azt amiben mindenkit megölnek.- mondtam.
- Oké akkor legyen a Nagyfiúk azon állítólag sokat lehet röhögni.
- Gyere vegyük meg a jegyet.- húzott a pénztár fele.
- Álj. Álj,  Álj.
- Mi van?
- A családomé a hajó nem?- bólintott- Akkro nem fizetünk. Gyere.
- Hát jó.



* **
A film jó volt. Utána a gyógyfürdőben áztunk mert túl sokan voltak a medencénél. Mindenhol emberek :S
- Merre megyünk most?- kérdezem
- Hát én holnap dolgozom és már 8 óra ugyhogy aludni.
- Nem úgy értettem. A hajó merre megy?
- Hát ahogy hallottam nemsokára Olaszországba érünk.
- De még csak most indultunk.-hüledeztem.
- Hát igazából már vagy egy hete megyünk. Nem emlékszel te eddig.. öhöm.
- Igaz :(. De én még nem alszom. Ha nem gond felmegyek és keresek egy eldugott sarkot olvasni.
- Rendben menj csak.
- Köszi a napot :) . Reggelinél tali?
- Én csak ebédtől vagyok.
- Akkor délben Szia.
- Oké. Hy.

* * *


Az olvasásból semmi nem lett. Most itt ülök a hajó orrában és figyelem a vizet.
Nem is olyan csúnya.
A tenger illata sem olyan rossz.
És egész jó hallgatni a hullámokat.
De a legjobb ebben a helyben hogy a orr egy kicsit süllyesztve van és egy pad van odarakva.
Sötét van és még nem találkoztam anyuékkal.
Ez jó jel.
Valaki mellém ült.
- Öhöm. - köszörültem meg a torkomat.
Az idegen ugrott egyett ijedtében.
- Azt hittem nincsen itt senki.- már tudtam hogy férfi és akcentusa van de nem tudom milyen.
- Sajnálom hogy meiiszettelek.
- Azt hiszem hagylak.- azzal elment.
Én is elindultam a szobámba.
Az ajtóm elött anya ült és szuszogva aludt.
Mellé ültem és a fejem a vállára hajtottam.
Végül is bármit mondok vagy teszek az anyámat úgyis mindig szeretni fogom.
Úgy hogy megpróbálom elfogadni a vizi életet. Talán nem is olyan rossz.
Csak ne sülyegyünk el. :S

3. fejezet Bezárt ajtó mögött

Három nap után már nem számoltam. Hogy mit nem számoltam? Hát több dolgot is pl.:
  1. mennyit ittam
  2. mióta vagyok itt
  3. hányan akartak már bejöni hozzám
és ilyesmiket.
De, hogy mindenki értse gyorsan elmondom mi történt a családi idil tönkretevése óta.
* * *

Nagyából összeszedtem magam. Amikor a lift megállt elfutottam a szobámig és rekor idő alatt átöltöztem mackóra. Nem akartam én inni de tényleg. De mire észbekaptam már ittam.
Csak ültem a sötét szobámban és visszaemlékeztem mindenre amire csak tudtam.
Nem nagyon de emlékszem a házunkra Magyarországon. Tökéletes helyen volt és tökéletes volt.  A Balatonnál volt. Hatalmas erkélye volt ami mi másra nézett volna ha nem a Balatonra. Mindegyik szoba hatalmas és gyönyörű volt. Az volt az otthonom. De apa miatt elkelett hagynom, hogy Amerikába költözzünk. Tudjátok azt tervezte hogy ha elég idős leszek visszaköltözök és soha többé nem megyek el onnan. De ez már lehetetlen. Hiszen ELADTÁK!! Hogy tehették ezt?? Pedig tudták milyen fontos nekem az a ház. És ezt min ezért a vízen úszó valamiért. :@ Ezt nem bocsátom meg egykönnyen nekik ebben biztosak lehetnek!
* * *

Hát KB ennyire emlékszem. Már vagy 1 napja nincsen piám. A fejem nagyon fáj. És a hasam korgásából ítélve napok óta nem ehettem.
- Kelly!!! Kelly nyisd ki ezt az átkozott ajtót.- ez egy férfi hang. Mintha ismerős lenne. De a fejem kb mintha nagyon-nagyon sürü izé lenne.
- Chris??- ugrott be a neve hirtelen.
- Na végre válaszolsz. Jól vagy?
- Igen.- de jobban belegondolok- Nem.- fakadok sírva.
- Kelly drága nyisd ki az ajtót. Megan vagyok.
- Megan?- de jó itt van Megan ő majd mindent megold.- de nem tudom hol a kulcs.
- Istenem.- mondta Chris- mindjárt szerzek egy másikat.- azzal elrohant.
- Kelly! Kelly ne sírj Chris mindjárt visszajön és minden jobb lesz.
- A szüleim?
- Nem tudom.
- Mióta vagyok itt?
- Már vagy egy hete. És eddig nem válaszoltál. Mindenki aggódik érted.
- De csak mert a kapitány lánya vagyok.- mondtam komoran.
- A többiek lehet. De én és Chris nem.
És ezzel tompa fény áradt be a szobába.
- Fúúúj itt milyen büdös van. Meg sötét.
- Hol van Kelly?- hallotam Christ
Csak annyit tudtam hogy feküdtem. De hogy hol? nem tudom. :S
- Itt van!
- Hol?
- A könyves szobában.
Éreztem hogy valaki leül mellém.
- Jól vagy?
- Nem.
- Mi történt itt.- hallom Christ.
- Zárd be kérlek az ajtót.- ülök fel.
- Oké.-  hallottam, hogy a kulcs elfordul a zárban és kb ezzel egy időben Megan felkapcsolta a villanyt.
- Úr Isten.- suttogta Meg.
Körülnéztem és igaza volt.
Mindenhol üres üvegek voltak. A szoba pedig bűzlött a rumtól.
- Legalább a könyveimet nem bántottam.- mosolygok.
- Ez az ágyadról nem mondható el.- szólt kintről Chris.
Mindketten kimentünk és az egész szobát tollpihék borították. A párnáim pedig széttépve hevertek a földön.
Megan meg csak nézett rám.
- Mi van?- kérdezem.
- Menny és nézd meg magad a tükörben. Chros te meg hozz valami kaját.- vette kezébe az irányítást. ( Hála az égnek )
Sikítottam. Ebben biztos vagyok. A tükörből nem én néztem vissza. Úgy néztem ki mint ha egy macska végigszántotta volna a fejemet. A sminkem sem volt lemosva, csak lefojt a sok sírástól. És hatalmas fekete karikák voltak a szemem alatt.
- Mi történt az arcommal?- nyúlok az egyik vágáshoz az arcomon.
- Gyere mossuk le a sminket.- óvatosan törölgette a szétfojt szemfestéket.
Mire Chris visszajött a kajával én tiszta arcal ( leszámítva az ismeretlen eredetű vágásokat) és tiszta ruhában a már tollmentes ágyon. Nem nagyon beszéltünk Meg-el míg takarított. Nem is várta el hogy megmozduljak.
- Váooo. Meg neked nem is pincérnek kéne lenned hanem takarítónak.- ájuldozott Chris.
- Köszi. Milyen kaját hoztál?
- krumplis tésztát.
Erre már felkaptam a fejem.
- Ide vele.- nyújtottam  a kezemet.
Chris nevetve odanyújtja a tálcát.
- Ajtót.- mondom te szájjal.
- Jólvan zárom már.
- Most pedig szépen elmesélsz mindent.- néz rám Megan.
- Rendben.- és elmondtam mindent a házról, Magyarországról és mindent amire emlékszem a vacsora után.
* * *

Miután mindent elmondtam nekik megnéztük a Másnaposokat ( kicsit irónikus). De a végét már nem láttam mert elaludtam.
* * *
Amikor felébredtem egy üzenetett találtam a tv-n.

Zuhanyoz, öltözz, alapozó a szekrényben (használd)
könyvet is hozhatsz szabadnapos vagyok
FELFEDEZHETÜNK :D
Chris: raktam neked félre kaját.
puszi Megan :D  nem puszi Chris


Nevetve mentem zuhanyozni. Amit gyorsan elintéztem. A vágásokat viszonylag lebírtam alapozni. Felöltöztem egy rövidnadrágba és egy ujjatlan pólóba. De jó gyerekként a táskámba raktam egy pulcsit meg egy könyvet. Elöszőr pénzt is akartam de végül is ez a hajó az enyém is.
Akkor ami az enyém ott nem fizetek.
Majd kinyitottam az ajtót, hogy szembenézzek azzal ami ma vár rám.

Ilyen póló

Ilyen gatya

2. fejezet Vallomások vacsorája

A éttermet teljesen átrendezték. Az asztalokat egy nagy asztallá tolták össze. Az asztal egy hófehér terítővel volt letakarva és azon középen egy vörös középterítő terült végig.
Már megvolt terítve de még mindig emberek rohangáltak mindenhol.
Az első arra rohanó embert elcsíptem.
- Bocsánat. Megtudná mondani merre van...
- ÁÁÁÁÁ ön biztosan Miss Bad.- terült szét egy ragyogó mosoly a nő arcán.
-Igen. De...?
- Az anya és az apja a konyhában vannak.- szakított félbe megint.
- Köszönöm.- és ezzel a konyha felé vettem az irányt. De Miss Bad ??
Mi a fenéért hívott így?
- Ó drágám gyönyörű vagy.- örvendezett az anyám.
- Megan érdeme.
- Megan??- érdeklődött már apa is.
- Az új barátnőm.- mosolyogtam. De ez a mosoly gyorsan lehervadt az arcomról.- Miss Bad??- néztem kérdően a szüleimre.
- Igen drágám azt hiszem beszélnünk kell.- ez már rosszul kezdődik.
Anya elindult ki a konyhából az étterembe, a szoba sarkában lévő kanapék felé vette az irányt. Amikor anya leült a kanapéra apa gyorsan mellé ült. Nekem így már csak a fotel maradt.
- Szóval kicsim...- kezdet bele anya.
- Hogy tetszik a hajó?- kérdezte hirtelen apa.
- Igazából nem is olyan rossz. A szobám a legjobb.-mosolygok.
- Ennek örülök. Csak mert ha én és anyád meghalunk akkor ez mind a tiéd lesz.
- Mi van?- ledöbbentem.
- Ez a hajó a miénk. ÉN vagyok a kapitány.- jelentette be apa ünnepélyesen.

Azt hiszem sokkot kaptam. Perceken keresztül csak döbbenten ültem.. és csak ültem. A fejem totál kiürült.( nem mintha túl sok dolog lett volna elötte benne ) Anya csak nézett rám de én nem tudtam megszólalni. De nem is kellet mert az első "vendégek" megjötek és anyáék otthagytak engem. Felálltam. Bár nem tudom hogyan odasétáltam az asztalhoz és leültem a névtáblám elé. És vártam..
Mire magamhoz tértem már megettük a levest és a másodikat hozzták ki.
Megan engem nézett. De ez most nem érdekelt.
Egyetlen dolog érdekelt:
- Miből volt rá pénzünk?- kérdeztem (persze nem suttogtam)
Mindenki megállt és engem nézett. Apa dühösen anya meg inkább kétségbeesetten.
- Miből volt rá pénzünk??- kérdeztem hangosabban.
- Ezt ne most!- suttogta apa.
- Miből volt ERRE pénzünk?- mutattam körbe.
- KELLY!- csapta le anyám a villáját.
- Eladtátok igaz?? - kérdeztem kicsit hisztérikusan.
- EZT NEM ITT FOGJUK MEGBESZÉLNI!- üvöltötte apa.
Hátratoltam a széket és nyugodtan kisétáltam.
Még hallotam annyit hogy anya sirva üvölt apával hogy "LÁTOD MOST MIT CSINÁLTÁL??" és hogy gyors kopogással ő is elhagya az étkezőt.
Asszem lőttek az idili család imidzsnek.
Féluton megálítottam a liftet mert a lábaim már nem bírták tovább.
Összerogytam és csak sírtam.

Hát ennyi volt a 2. fejezet. Kicsit rövidre sikeredett és lehet hogy még nem értitek teljesen de a 3. bol minden kifog derüli. Remélem tetszett.

1. fejezet befejezése

- És hanyas szobában?
- Aszt hiszem a 2. de miért segítesz?
- Mert azt hiszem... a barátod vagyok.- a végét már motyogta. De én meghallotam :D
- Köszönöm.
Kiderült hogy tényleg a kettesben lakom. De csak akkor amikor jo volt bele a kulcs. :S
- WOW. Ez aztán a kabin.- ájuldozott Meg.
Csak akkor figyeltem meg jobban a "szobámat". Baldachinos ágy, mini bár, szép nagy TV, DVD lejátszó, hifi, bolyhos lila szőnyeg, az ajtó ami a SAJÁT fürdőszobámba nyílik és az ajtó ami a SAJÁT könyvtáramba nyílik. Ja és valószínűleg a ruhásszekrény.
Mire ezt mind végig gondoltam Meg ezt már mind végignézte és már a ruhásszekrénynél járt.
- Na nézzük mit vegyél fel.
És ezzel kinyitotta a szekrényt.
- ÁÁÁ ott biztos a régi ruháim vannak menjünk le a plázába és ..... Meg? MEGAN????
Megan a szekrény belsejébe bökött. És ekkor látam hogy ez nem egy normális szekrény hanem ez egy szekrény ajtó ami egy nagyobb szobába vezett ami tele van ruhával, cipővel és mindennel ami egy lánynak kell.
- Basszus.- nem tehettem róla ez csak kicsúszott.- ezek meg kié?
- A tiéd.- és egy cetlit nyomott az orrom alá.
Kékbe öltözz az áll neked jól.
És Kelly NE igyál légyszíves
Puszi Anya és Apa.
- Akkor kék....- Megan hamarabb felfogta az egészet mint én.
Megfogtam az első kéket amit találtam.
Megan nevetésben tört ki.
- Azt mégsem veheted fel.
Megnéztem a ruhát és igaza volt. Már én is nevettem.
-
Miért?? Tuti sikerem lenne.- tartottam magam elé a régi macis pizsamámat.
- Igen a szüleid biztosan örülnének.
- Kit érdekelnek?
- Oké bocsi a szülők hülyék.
- Na azért.
* * *
A végén megtaláltuk a tökéletes ruhát.
Egyszerű térd felett végződő nyakpántos ruhát. És igen mélykék, hogy legalább ebbe ne kössenek bele.
Aztán Megan kezelésbe vett. Mire készen lett velem nem is ismertem magamra.
Barna mellig érő hajamat besütöte loknikba. A szememet kihuzta feketével az arcomat pedig lealapozta egy kicsit. A számra egy leheletnyi szájfényt rakott. Nem vitte túlzásba de így is gyönyörű lettem.
- Már csak egy jó cipő kéne.- húzott elő a fiókból egy olyan színű magassarkú szandált mint a ruhám.
- Istenem Megan gyönyörű lettem.
- Nehogy elsírd a sminkedet.
- Oké oké abbahagyom.- nevettem- Jézusom 7:25-van ne fogok odaérni.
- Akkor menny már. Majd ott találkozunk. Szia
- Szia.-öleltem meg.- És köszönöm.
- Nincs mit. De menj már.- azzal kitolt az ajtón.
Elöszőr kicsit eltévedtem. :S Már 28 volt amikor beszáltam a liftbe.
- Haladj! Haladj!
A lift ajtaja végre kinyilt és én elindultam az étterem felé.

Ilyen a ruhám csak mély kékben :D

1. fejezet második rész

Az első lapot néztem ami a hajó legalját mutatta (5.szint):
  1. akvárium
  2. múzeum
  3. vetítőterem
A lap hátulja (4.szint):
  1. gyógyfürdő
  2. konditerem
  3. saját áruház
A második lap (3.szint):
  1. festő szoba
  2. stúdio
  3. gyerekmegörző
  4. kávézó
  5. könyvtár
A hátulján (2.szint):
  1. diszko
  2. bár
  3. játékterem
  4. konyha
  5. étterem ( ide kell 8-ra mennem -_-" )
A harmadik lap (1.szint):
  1. kabinok
  2. recepció
  3. ajándékbolt
A hátulján (fedélzet):
  1. medence
  2. valami parancsnoki híd :S *
( a szintek rajzát majd a rész végére linkelem be )
* Nem értem ezt a kifejezést :S . Na de mindegy is. STÚDIO ??? Milyen emberek járnak ide? Remélem lesz valami nagy híresség akkor tuti lenne ez a hajó. *_*
Most 11 óra van. A terv a következő: 1 órát napozok és olvasok a medencénél, utána ebédelek majd 6-kor felmegyek készülődni. Addig meg mászkálok majd a hajón.
A héten csak a személyzet van a hajón, hogy kipihenjék magukat mire dolgozni kell.
Megcsörrent a telefonom. A KIRÁLY ÚJ TELEFONOM. Az egészet a kijelzőn szerepelő "Apa hív" rontotta el. Nagylevegő ééééés zöld gomb.
- Szia- komor, durcis hangot elő- mi van?
- Szia kicsim! Csak azt akartam mondani, hogy fél nyolcra gyere az étterembe mert még beszélnünk kell.
- Aha persze.
- Komolyan legyél ott!
- Ott leszek nyugi már! De most megyek. Szia.
- Szia. Este találkozunk. Elegáns legyél mert ott lesz az egész személyzet. Szmokingban meg ilyesmi.
- Oké értem szia.- és kinyomtam
Szerinte én nem tudom mi az az elegáns ?? :@
Na jó nyugi olvassunk!
Megkerestem a liftet és egy szinttel fentebb mentem. A medencénél nem voltak sokan. 3-an a vízben (mind fiúk) és egy fiú meg egy lány a napózóágyon beszélgettek.
" a lány mellettire fekszünk" ( gondoltam) de csak mert a többi össze van csukva és nem kell még az is hogy azzal szenvedjek. :S
Az ágynál levettem a pólómat és gyorsan átkentem magamat naptejjel majd olvastam is. Akkor vettem észre, hogy a naptejet a földön hagytam amikor a mellettem fekvő lány felkelt és rálépet. 
- A fenébe!- kiáltott fel a lány- Bocsi. Annyira sajnálom.
- Semmi baj.- közben a táskámból elővarázsoltam egy csomag zsepit és már a csaj lábát törölgettem.
- Amúgy Szia Megan vagyok Megan Barton.- közben a kezét nyujtotta.
- Hello Kelly Bad.- megráztam a kezét.
- Bad?- még szép, hogy ő is megkérdezi
- Igen.
- Fura egy név.- közben zavartan nevetett.
- Hát nem szokványos az biztos
- Akkor jösz kajálni?- kiáltott vissza asrác aki az elöbb még itt ült.
- ŐŐŐŐŐ... eljösz velünk enni?- kérdezte Megan.
- Hány óra?
- Aszthiszem dél körül lehet. Miért?
- Ne neves ki de napitervet készítettem. És délben kell ebédelnem.- erre elnevette magát.
- Az nem napirend?- kérdezte még mindig nevetve
- Nem mert az a NAPI TERVEM.
- Hát jó. Fura egy csaj vagy.
Közben már feláltunk és a fiuhoz sétáltunk.

- Szia.- köszönök oda neki- Kelly vagyok.
- Cső! Chris vok.- azzal elindult az étterem felé ( legalábbis remélem hogy oda és nem elrabolni akarnak :S )

Ahogy beszáltunk a liftbe csak akkor vettem észre milyen szép is a lány. Komoly, határozott és szép. Az arcvonásai is határozottak voltak. Vörös haja pedig gyönyörű volt ( ölni tudnék ilyen hajért ). És a szeme pedig nagy és barna volt.
Végülis  Chris is helyes volt. Nagyon helyes volt az arca a haja pedig kicsit kisfiús volt de határozottan jólált neki. A szeme pedig ragyogó kék.
A liftezés elég csendesen telt. Ahogy három szinttel lentebb értünk az étterem volt az első hely ahova a folyosó vezetett.
Elég sokan voltak de még így is egy csomó hely maradt. Ez a hely hatalmas volt. KB 1000 férőhelyes. Az asztalok külön voltak mint a menzán. 2 személyestől- a 8-személyesig. Mivel most még a pincérek is pihennek nekünk kell kiszolgálni magunkat.
Chris elképesztő mennyiségű kaját kezdett el pakolnia tányérjára: 3 hot dog, kb 4 adag sültkrumpli, 2 szelet rántott hús és egy kis krumplisaláta. A 2. szelet húsnál nem birtam tovább:
- Hova fér beléd ennyi kaja?_ Megan nevetni kezdett
- És ez még csak az ebéd. Vacsoránál mindent felfog falni. -nevetett Megan
- Fejlődő szervezett vagyok. Ne piszkálj már!
- Már 5 éve nem fejlődsz.
Már mindhárman nevettünk.
Odaértünk a kinézett asztalhoz.
- Egy hét múlva ezeket mind nekünk kell kiszolgálni Chris.- mutatott körbe Megan
- Ne paráz már Meg.
- Tényleg te hol dolgozol majd Kelly?
Tényleg vajon hol is dolgozom? Nekem is dolgoznom kell? NA NEM EZ KIZÁRT!!
- Kelly !!- Megan keze ott integetett az arcom elött.
- Jaj bocsi. Én nem dolgozom csak az apám.
- Kár. Ha itt dolgoznál legalább ismernék valakit rajta kívül.- bökött a villájával Chris felé.
- Mi baj van velem?
- SEMMI- Mondtuk egyszerre Megannel ezért mindhárman megint nevettünk.

***

KB 2 órán keresztül ettünk és beszélgettünk. Aztán a játékterembe mentünk biliárdozni.
- Úr Isten!! Már fél hét?? :O egy óra múlva az étteremben kell lennem. - Teljesen elfelejtettem. Nem mintha érdekelnének a szüleim de tuti fontos amit mondani akarnak mert különben nem hivtak volna hamarabb. MIT VEGYEK FEL ???
- De 8-ra kell odamenni.
- Nektek biztos mert nektek nem az ÉN szüleim parancsolnak. És mit veszek fel? Megyek sziasztok.- és már rohantam is a lift felé. Csak ott vettem észre hogy Meg is velem van.
- Te?
- Ruhát választok neked.- megnyomta a kettes gombot és a lift elindult

A Hajó alaprajza :D

fedélzet
1.szint
2.szint
3. szint
4.szint
5. szint ( bocsi kicsit ferde)

1. fejezet

Hánykolódásra ébredtem na és persze ara a hangra amit a világon legjobban utálok. Van belőle csendes, fekete, adriai, atlanti, jeges... és még a csuda tudja hány fajta van. Hívhatjuk tengernek vagy óceánnak én csak RÉMÁLOMNAK vagy KÉK HALÁLNAK hívnám. Szóval a RÉMÁLOM éppen neki-neki csapódott a kabinablakomnak. Mivel ezen a Tengernek nevezett borzadályon kell most élnem kb.: 1-2 évet. Apa ugyanis évekkel ezelőtt eltalálta, hogy ő bizony egy hajón akar dolgozni. Eltalálta, hogy az én drága ( bár kicsi és szar politikával rendelkező ) Magyarországomról elköltözünk a nagy és ijesztő Amerikába, hogy munkát találjon. Ez eddig elviselhető volt megtanultam a nyelvet és elfogadtak, bár gőzük sem volt hol van Magyarország, persze én örömmel segítettem nekik.

De két héttel ezelött apa bejelentette, hogy egy luxushajón kapott állást, ami évekig utazik mint egy... ööö...megvan mint egy vizitaxi.
Az a reggeli beszélgetésünk ilyesmi volt:
- Drágám új állást kaptam egy luxushajón.- lelkendezett apa.- a baj az, hogy évekig fent kell lenni a hajón.- sóhaj (megjegyzem nagyon mű sóhaj)
- De én addig nem bírom ki nélküled Péter!- az álszent kétségbeesés mestere (anya)
- Hát igazából velem jöhetsz.- mosolyog apa.
-Jó utat!- ez volt az első értelmes mondatom ma reggel mert egy király könyvet olvastam ami arról szolt, hogy a lány... na de ez most mindegy.
- Nem kicsim te is jössz!- ez a "nem ellenkezel velem kisasszony" hang volt apától. Csak, hogy ez a kijelentés olyan váratlan ért, hogy az a kanál müzli ami a számban volt a mikrón kötött ki.
- Én aztán nem!- igazából már nem emlékszem,hogy ezt üvöltöttem vagy csak szimplán mondtam.
- De IGEN!! Két hét múlva indulunk. Kezdj el csomagolni. És azt meg takarítsd le.-mutatott a mikróra.
És most itt vagyok egy luxushajó kabinjában. Az hogy hogyan kerültem ide nagyon homályos mert lázadásból jól berúgtam, hogy ne keljen emlékeznem. És minden napra ezt tervezem, végülis nekem nem kell dolgoznom. Egyébként meg engem elraboltak mert akaratom ellenére vagyok itt. Ezért vajon hány évet adnak a rendőrségen? Remélem annyit, hogy lejárjon apa szerződése. -_-"

 Nos ideje kinyitni a szememet és megnézni menyire súlyos a helyzet. Amikor kinyitottam a szememet csalódtam de kellemesen. Még talán tetszik is. Amiben feküdtem egy HATALMAS franciaágy volt ami nagyon-nagyon puha. (nem nagyon akarok azt hiszem felkelni innen de hát muszály :( ) A szoba tulsó végén két másik ajtó volt, de mielött megnézném mi van mögötte bezártam a nagy ajtót mert ide SENKI nem jön be. Az első ajtó mögött egy SAJÁT fürdőszoba volt. Hatalmas káddal és hatalmas tükőrrel. A másik szobába amikor beléptem sikítanom kellet. Nem nem azért mert olyan szörnyű volt amit láttam épp ellenkezőleg egy saját könyvtáram volt. Telis- tele könyvekkel. A régi könyveimet is megtaláltam kb 100 másiknak a társaságában. Ettől olyan boldog lettem hogy amikor dörömböltek az ajtón majdnem kinyitottam. De csak majdnem.
- Bárki is az ha nem azt mondja, hogy hazamegyek akkor felesleges megszólalni.- még szép, hogy nem kell nekem senki mert elcsinálták annyi könyvet adtak, hogy egy jó darabig biztosan nem fogok unatkozni. Szííííívás.
Hallottam hogy gyors léptekkel távoznak az ajtó elöl. Na ezzel meg is volnánk. Kerestem egy könyvet (ami elég nehéz volt mert egyszerre mindet elolvastam volna) és a tengerészek italát kezdtem kortyolgatni ( hát persze, hogy a rumról beszélek). Na nem mintha alkoholista lennék vagy hasonló de ez az egész "hajozunk-a-tengeren-mert-olyan-jó-buli-lesz" teljesen kikészít. :s Pont belemerültem a könyvbe amikor újra dörömböltek.
- Na ne már!- ordítottam - azt hittem, hogy az előbb világosan fogalmaztam. Vagy békénhagytok itt vagy hazamehetek!
- Kicsim nem maradhatsz ott étlen szomjan.- most persze ő az anyák példaképe.
- Van itt kaja is meg pia is vagyis nem látom akadályát, hogy itt maradjak.
- Süt a nap, van medence és hozhatsz fel könyvet is. - ez így nem ér! Próbál kicsábítani. És bekel vallanom sikerrel járt. De ő ezt nem tudta csak az után miután kb úgy 5 perc múlva bikiniben, naptejjel és egy könyvel jelentem meg.
- Szia anya! Merre is van a medence?- próbáltam lemosni  a rum szagát magamról de úgy tünik ez nem sikerült mert anya szuper kopóba kapcsolt és elkezdett szaglászni.
- Te már megint rumoztál vagy csak új sampont használsz?
- őőőő... az új samponra szavazok.- vigyorogtam- Na merre van a medence?
- Kislányom miért csinálod ezt velem?- néz rám kétségbeesetten.
- Tudod mit megkeresem egyedül!- duzzogtam.
- Jólvan csak menj egyenesen a folyosón és a recepción mond meg a nevedet és kérj egy térképet.- ő is duzzogot.
- Oké CSá !- futok egyenesen a folyosón.


Amikor beértem az előcsarnokba nem lepődtem meg. (nagyon) Olyan volt mint általában a filmekben: modern és elegáns.
Nagyon király! Na jó nem tetszik!  NEM FOG TETSZENI!! Ez egy kis ladik! Menő cuccokkal. És egy szökőkúttal a közepén. Komolyan egy SZÖKŐKÚT!! :O Nem is tetszik ám. UTÁLOM!

A recepciónál egy szőke hajú lány ült a "miben segíthetek" mosollyal az arcán. A névtábláján Carol név állt.
- Jónapot egy térképet szeretnék kérni!- (kedves mosoly hogy ne rémiszem el magamtól már az elején)
- Szerbusz! Mond a nevedet létszi!
- Kelly Bad- utálom a nevemet olyan béna. :S
-Bad?- még szép hogy megkérdezi mindenki megkérdezi :S
- Igen.
- Az apukád nem Péter Bad?
- De ő az. Miért?
- Azt mondta, hogy ha itt jársz mondjam meg neked, hogy este 8 órakor legyél az étteremben elegáns ruhában. És ha nem leszel ott elkobozza a könyveidet.- néz rám megértően. Gondolom neki is ilyen "kedves" szülei voltak.
- Rendben.- persze duzzogok- De minek?- Az majd ott kiderül. Tessék itt a térkép.- nyom a kezembe 4 db lapot és egy telefont. Olyan lecsúsztatom-a-tetejét-és-alatta-van-a-billentyüzet (LG KS360 QWERTY gombsorral) fajtát. KIRÁLY :D.
- Ez mind a térkép?? :O ÉS mi ez a telefon ??
- A telefont az apád küldi. A lapok pedig mind egy-egy szint alaprajza.- még mindig kedvesen mosolyog
- oooookééééé- aszt hiszem kicsit elnyujtottam de ezt a telefon dolgot tényleg nem értetem. :S

Bevezetés

Hello mindenkinek. Ezt a történetett egy másik blogban is írom de szeretnék minnél több építő kritikát ezért gondoltam ide is irom :D

A történet és a szereplők röviden.

A történet.


Hol is kezdjem a történetem mesélését?? Talán a fő okozóknál a szüleimnél. Az egész életemet tönkrettették. Mindig minden úgyvan ahogy ők akarják. Szóval csak hogy nagyából tudjátok mire számítsatok.
Egy hajón lakom. Az apám miatt itt dolgozik. De hogy mit azt nem árulom el mert akkor lelövöm a poént. Persze sok barátom lesz ezen a hajón és persze pasik is :P de rengeteg bonyodalom is közbejön majd . :(   És a vége a történetemnek nem túl happy end :( de nem lehet mindig a jó :D


Szereplők:

Kelly Bad: ( főszereplő és történet mesélő)

Kelly egy zöld szemű 168cm körüli lány. Hát nem kimondottan sportos alkat de nem kövér :D és legnagyobb bosszúságára az isten jol megáldta mellmérettel :(
A haja vöröses barna hátközéppig érő.
Imád olvasni  és kinem állhatja ha nem szol a zene mert akkor túl nagy a csend  :D
A Bad nevet utálja pedig néhányszor eléggé illik rá :D
Jaj majdnem kihagytam hogy 15 éves és februárban lesz a születésnapja :D


Anita Bad: ( Kelly anya )

33 éves. Kicsit dundib mint Kelly de ő sem kövér. A haja rövid vállig érő és mellírozott. 

Egy olyan nő akinek a férje a mindene és bármit megtenne érte.

Péter Bad: ( Kelly apja)


32 éves. A katonaságban töltött évei miatt a haja kicsit kopaszodó és barna szinű.
Mindig ugy valósitja meg az álmait hogy neki is és a családjának is jó legyen. De ha ez nem jön össze akkor próbálja őket kárpótolni. Imádja a lányát és a feleségét bár Kellyvel nem mindig találja meg a közös hangot.
Samantha Bad: ( A legkisebb Bad )

4 éves. Hosszú barna hajú és hasonlít a nővérére. És isteniti őt. Ő a példaképe.
Szófogadó ha  a nővére kéri a szüleinek már kevésbé. Nagyon kreatív és korához képest fejlett. :D




Carly Bad: ( a legidősebb Bad lány)


Róla nem lesz túl sok szó mivel már 22 éves és Magyarországon él. De ha ugy tartja kedvem és beleirnám akkor képben legyetek ezért ő is itt van. :D Gyönyörű lány. Ő a legszebb a lányok közül Kelly legnagyobb bánatára.

Ó egy fontos dolog a Bad családról. Magyarországon laktak. És Amerikába költöztek. Majd a hajóra.



Ennyit a főb szereplőkröl a többieket megismerhetitek ha elolvassátok. :D

Remélem meghoztam a kedveteket